Régen várja a szegedi sportszerető lakosság, hogy végre Szegeden is fedett uszoda épüljön. Nála talán a szegedi férfi vízilabdacsapat várhatja jobban, amely a közelmúltban egymás után 3 magyar kupa győzelemmel (is) észre vétette magát, a folyamatosan alakuló női csapatról nem is beszélve.

Az idei év során érkező különbőző sajtóhírek után idén ősszel konkrét lépések is történtek: az önkormányzat országos pályázatot hirdetett az épület tervezésére, amelyre öszesen 21 pályázatot be is nyújtottak, nemrég pedig a győztes pályamű is kihirdetésre került, amely a budapesti TSPC és Dpi design mérnöki iroda munkáját dícséri.

A győztes mellett a többi pályázat is megismerhető volt, ami lehetőség írásom ötletét is adta, másrészt kitűnő alkalmat nyújtott egy ugyan a szegedi eljáráshban nem résztvevő szakember, de a városi építészet annál tapasztaltabb ismeröjével, Talmácsi Istvánnal való beszélgetésre, aki immár 20 éves tervező építési múlttal a háta mögött „évtizede” Mórahalom főépítészi tisztségét látja el.

Uszoda Szegeden
Talmácsi István

Legfőképpen azzal a céllal kerestem fel, hogy a kívülállók némi betekintést nyerhessenek egy ilyen funkcionalitású építmény tervezési módszertanába, valamint néhány szakmai ismeretet szerezhessünk a bírálat szempontjairól is.

Vendégem először a pályázati kiírás alaposságára hívta fel a figyelmet, hogy a szegedi uszoda mennyire “összetett funkciójú épület” lesz: egyszerre kell megfelelnie többféle nemzetközi sportrendezvény lebonyolításának előírásának, oktatási céloknak, valamint lakossági felhasználásnak egyaránt. Emellett természetesen illenie kell a már kialakult városi környezetébe figyelembe véve a helyszín sajátosságait, valamint gazdaságosan legyen üzemeltethető is. A kiírás a pályázók egybehangzó véleménye szerint annyira teljes volt, hogy nem hagyott nyitott kérdéseket.

Laikus fejjel azt gondolhatnánk, hogy a rengeteg feltétel egyazon irányba vezethetné a tervezőket; a szakértő azonban nem győzte hangsúlyozni, hogy mennyire sokféle lehetőség nyílik a feltételek egyszerre történő teljesítésére.

Az elsődleges tervezési szempontok között a különböző építészeti karaktereket emelte ki: egyfelől az épület külső karakterét. Könnyű belátni, hogy a következő legalább 100 évben rengeteg ember fogja használni az uszodát, de azt se feledjük, hogy hány ember fogja csupán csak látni nap mint nap. Részévé válik Felsővárosnak, általa a környék is át fog alakulni. Másfelől az uszoda látogatóinak belső térérzetének fontosságát jelezte, amikor megérkezik a látogató, és azonnal a hatása alá kerül az épületnek. Példaként a szegedi egyetemi könyvtár Ady téri épülete került szóba, amelyre a bejárattól kezdődően nagy belmagasságú terek jellemzők, köszönhetően a hatalmas átriumnak, és olvasótermeknek.

A megvalósult pályamunkák egyszerre több hasonlóságot és különbségeket is mutatnak: valamennyi tervező egy épülettömbben gondolkozott, de a medencecsarnokot eltérő módon tagolták, a medencéket egymáshoz képest másképp rendezték, ezáltal az épület alakját is, homlokzatát is másképpen formálták. Az épület külső megjelenésében számos anyaghasználati megoldással találkoztunk, amelyek igen eltérő hangulatot kölcsönöztek a homlokzatnak.

Szegediként a pályázók körét tekintve igen büszkék lehetünk: pályaművet nyújtott be a számos szegedi középület, köztér és műemlék tervezőjeként ismert Tér és Forma Kft., a több társasház tervezőjeként ismert Török Csongor is, aki Hajós Tiborral közösen pályázott, Fontos Rómeó, a Rantal-BÉ Kft., valamint Szirák Margit is. Ugyan nem helyi vállalkozás, de szintén szegedi vonatkozású az a pályázó, aki az egyetemi könyvtár megvalósult terveit készítette, a Szántó és Mikó Építészek Kft.

A főépítész messzemenőkig osztotta a bírálók döntését a nyertesre nézve: az épületet egy “mindenhol elhelyezhető, tökéletesen környezetébe komponált” tömegként jellemezte, amelyre a leginkább illik az időtálló jelző is. A multifunkcionalitást egy síkbeli ábra is szemléltette, amely ugyan kissé életszerűtlen módon, a felhasználók együttes jelenlétére, de egymással tökéletesen megférő használhatóságra utalt.

A pályázati nyertes koncepciójához nagyban hozzájárulhattak korábbi, szintén győztes győri terveik, amely egy több sportág lebonyolításához tervezett sportkomplexumhoz készültek. A jövő évi Olimpiai Fesztivál-helyszín szintén egy kialakult városi környezetben felépülő, a számos kültéri és beltéri sportág egyedi igényeihez is alkalmazkodó, gazdaságossági szempontokat is szem előtt tartó, nemzetközi sportesemények követelményeinek is megfelelő épület lesz.

Nagyszerű élmény volt egy szakmabeli, egyben kívülálló személlyel végignézni a tárlatot, és ezzel valóban szakmai szemüveggel próbálva vizsgálni az új uszoda terveit. Bízom benne, hogy többen fogjuk tudni kicsit másképp szemlélni az épület elemeit, belső elrendezését és kissé értve az építészek elveit érzékelni fogjuk az intézmény újszerűségét. 

Ezúton is köszönöm Talmácsi Istvánnak a segitségét!

Az új, szegedi uszoda terveiről

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.