A minap egy 2-szobás panellakásban jártunk, amely egy vidéki család tulajdona, akik szeretnék eladni a már szükségtelen lakást.
Annak idején a család gyermekét felvették az orvosi egyetemre, aki nem albérletbe költözött, mert a család egy lakás megvásárlását választotta. Az 5 éve még érvényben lévő jogszabályok szerint a bank úgy is megfinanszírozta a lakást, hogy a vevő önerővel nem rendelkezett. A devizaalapú hitel törlesztése mára olyan szintre emelkedett, hogy azt az albérleti díj sem fedezi. Mindezek után a tulajdonos az eladás mellett döntött. A terhelt ingatlan esetében a vevő egyik legelső kérdése az eladó felé, hogy mikor tehermentesíthető a lakás?
Ennek a lakásnak az esete nagyon végletes módon világit rá a címben szereplő kérdésre: érdemes az egyetemista gyereknek lakást venni, vagy az óvatosabb, de biztosan pazarló albérlet éri meg jobban?

Az említett esetben a lakás már üresen áll, azonban a bejegyzett banki jelzálogjog aktuális tőketartozása magasabb a lakás lehetséges vételáránál. Rosszul döntött a család annak idején? Milyen hibát követett el? Ha van önereje

  • vásárolhatott volna lakást önerővel, nem lett volna banki terhe, a készpénze azonban elfogy.
  • kiszámítható hitelt vesz fel, a készpénze megmarad, kiszámítható kamatot kaphat utána, de azzal nem fedezte volna a devizahitel egyre magasabb törlesztését.
  • bérel, albérletet fizet, aminek az összege szintén kiszámító, akár fedezhető a banki kamatokból.

Önerő nélkül a vásárlást talán az motiválta, hogy nem akart kamatot fizetni a banknak, de az árfolyam változására nem számított. Ha ebben az esetben is bérelt volna, az albérleti díj „árfolyama” nem változik, és valószínűleg a banki kamat összegénél kevesebbe került volna neki az 5 év kiadása.
A mai körülmények között nem lett volna választása, hiszen önerő nélkül már nem tud vásárolni, legalább 25% önerőt vállalnia kell. Véleményem szerint nem csupán az egyre magasabb összegű törlesztés miatt lett volna érdemes bérelnie, hanem akkor is, ha forintalapon tud hitelt felvenni. A mai 10% feletti kamatozás mellett pedig már messze bérelni érdemes jobban, hacsak komoly mértékű önerőre van lehetőség.
A helyes válaszhoz persze érdemes lenne azt is tudni, hogy hosszabb távon fogja-e a család használni a lakást a tanulmányok után, amely persze tovább árnyalhatja a kérdést.
László Zoltán

Vidéki család dilemmája: lakásvásárlás vagy albérlet?