Miért mondják a szakemberek a legkorszerűbb fűtési módnak a távfűtést?
A választ mindenkinek akár saját otthona is megadja: ahogy a távfűtés a meleget egyazon helyen előállítva sok-sok helyre eljuttatja, az ugyanaz, mint sokak otthonában: a központi gázkazán hatékonyabb a szobánként működő parapetes konvektoroknál. Szeged nagyon alkalmas hely a távfűtés fejlesztésére. 
De ami ennél is fontosabb, kevesebbet füstöl!

távfűtés Szeged
Fűtőmő a szegedi Vág utcában. Fotó: László Zoltán

Erről, és az idén induló távfűtési projektről beszélgettem egy nemrég olvasott cikk apropóján Kóbor Balázzsal, a Szetáv ügyvezetőjével, aki segített az 5 éves fejlesztési projekt hátterét megérteni, hogy mi és miért fog történni.

Előzmények: távfűtés, Szeged

távfűtés Szeged
Különálló fűtési áramkörök Szegeden. Fotó: László Zoltán

Az 1980-as éves elején befejeződött építkezésekkel Szeged észak-keleti részén egy egybefüggő lakótelep létesült mintegy 28.000 panellakással. Ez az ingatlanállomány ma is szinte a lakosság fele számára nyújt lakhatási megoldást. A jelenleg 150 főt foglalkoztató Szegedi Távfűtő Kft. 21 egymástól függetlenül működő fűtési áramkörrel látja el fűtéssel és használati melegvízzel a lakók igényeit. Furcsa, de tényleg áramkörnek nevezik.

Manapság a Szetáv az első számú felelőse Szeged légszennyezettségének, ugyanis évente 30-32 millió m3 gázt éget el, ezzel 50.000 tonna CO2 is a levegőbe kerül. Hogy ez mindannyiunk számára megfogható legyen, ez azzal egyenlő, mintha évente 2,5 km2-nyi, azaz a teljes belváros vagy Tarján városrész területével egyenlő erdő égne el.

Miért lehetséges Szeged városában a távfűtés fejlesztése?

Egyrészt Szeged Európa-szerte is különleges helyzetben van. Nem pusztán a kitűnő geotermikus adottságai miatt, hanem a 70-es évek óta kiépített, egybefüggő hőpiacamiatt is. Hiába lenne ugyanis a környék fűtési energiahordozóban gazdag, ha nem lenne annyi lakás távfűtésre kötve, vagy ha kisebb lakótelepek egymástól távolabbra esnének.
Másrészt Szeged és környékének talaja – a régóta tartó földgáz-kitermelés miatt – erősen megkutatott terület, több száz fúrási pont létezik. Pontosan lehet tehát tudni, hogy mi van alattunk.
Az 1700-2000 m mélységben elhelyezkedő felső-pannonhomok rétegben kellően meleg, 90-100 Celsius-fokos víz áll rendelkezésre, amiből energia nyerhető távfűtési és egyéb célokra egyaránt.

Pontosan miből áll az 5 éves projekt?

9 geotermikus rendszer fog épülni, összesen 27 fúrással. 1-1 rendszer 3 kutat fog jelenteni: egy kút kitermelésre, a másik kettő – kellő távolságban elhelyezve – szolgál a visszasajtolásra.
A visszasajtoló kútpárok nélkül ugyan a beruházás fele annyi költséggel járna, de éppen ettől nevezhető ez a rendszer megújulóenergia-rendszernek, hiszen visszapréselés nélkül legfeljebb alternatív energiáról beszélhetnénk.
Szentes környékén 1954 óta működnek geotermikus kutak, de nem alkalmaznak visszapréselést. A víz tározóba, mesterséges tóba kerül.
A szegedi, városi környezet nem alkalmas ilyen hűtőtavak létesítésére, de környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével nincs ilyen szándék a projekt során. Ennek a víznek ugyanis a kémiai összetétele miatt ugyanis „semmi keresnivalója nincs a felszíni, természetes vízfolyásokban”, amely végül a Tiszába kerülne. Ráadásul Szegeden jóval nagyobb vízmennyiség termeléséről van szó, másrészt lakott területen létesítik a kutakat.

Milyen eredmény várható?

Fűtőmő a szegedi Vág utcában. Fotó: László Zoltán

Óvatos becslések szerint 5 év alatt 40, optimista előrejelzés szerint akár 60%-kal lesz kevesebb a Szetáv károsanyag-kibocsátása, sokkal tisztább lesz tehát Szeged levegője.
Mivel befektető finanszírozza a beruházást, az ő profitja is meg kell hogy jelenjen, de még így is olcsóbban adja majd az energiát. Várhatóan 10-15%-kal kevesebb lesz a Szetáv gázszámlája.
A ma működő 21 fűtési kör közül néhány egymáshoz közel esőt összevonni tervez a Szetáv, ezzel is racionalizálva a működtetést. Tekintettel arra, hogy a Szetáv költségszerkezetének 70%-át a gázvásárlás adja, a kiadások legnagyobb részéből tud lefaragni. A megtakarítás a réges régen elavult infrastruktúra fejlesztésére lesz fordítható, többek között a városszerte fekvő 200 km csővezeték modernizálására is.

Jövőbeni kilátások

A 9 új geotermikus rendszerből a távhő-szolgáltatásban használható mellett további energia is nyerhető, amely máshol, iskolákban, óvodákban hasznosítható. Erre kiváló példa az Etelka soron, Felsővárosban épülő fedett uszoda is.
Analógiák alapján előre jelezhető az új rendszerek időbeni kapacitása: ahogy a Szentes környékén létesített geotermikus kutak 1954 óta működnek, vagy elég csak a századforduló környékén fúrt szegedi Anna-kútra gondolnunk, évtizedekre előre biztosított lehet a távhő részben geotermikus, megújuló energia előállításáből származó, és a számottevően kevesebb károsanyag kibocsátás.
Átgondolt településfejlesztéssel akár az újonnan épülő ingatlanrendszerek is épülhetnek a gazdaságos fűtési lehetőségre.

Kapcsolódó cikkek a témában:
Az újszegedi fúrás

Így fejleszti Szeged a távfűtés rendszerét
Cimke:         

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük